Zajos fiatal olasz turisták a Kossuth tér metrókijáratánál, valamennyien érvényes jeggyel, vidámak, feldobottak. Térképpel hadonászva a mozgólépcsőt eltorlaszoló BKV-egyenruhás sorfalhoz fordulnak, a Széchenyi-fürdőt keresik hibátlan angol kiejtéssel.
Az egyik egyenruhás átszól a vele szemben posztoló kollégának:
- Te érted, hogy ezek mi a f@szt akarnak?
- Érti a f@szom! - dörmög kelletlenül a hat közül egy hórihorgas, szemüveges jegyellenőr.
- Valami Széchenyit keresnek… Biztos a teret…
- Akkor ráb@sztak, mert azt most nevezték ki (!), ezeknek meg nincs rajta a térképükön…- így a jólértesült beengedőember.
- Gya-log! Sé-ta! Mutatja hadonászva az irányt középső és mutatóujjával a levegőben lépegetve az egyik közlekedési alkalmazott.
A csodálkozó és kissé zavart tekintetek közepette, éppen érkezik egy idős, csipkegalléros hölgy, aki az olasz fiatalok segítségére siet, németül elmagyarázza az útirányt, a Deák-téri átszállást, és mosolyogva azt is hozzáteszi, hogy most 100 éves a fürdő…
- Grazie mille! Vielen Dank! – hangzik a mosolygós köszönet.
A Kossuth tér átépítése a választásokig alighanem befejeződik. A Nemzet Főtere szellemi hátországának rekonstrukciójára a Nemzeti Együttműködés Rendszere egy tágabb horizonton biztosít lehetőséget a BKV-nak.
Ez persze nem kielégítően pontos válasz arra a kérdésre, hogy az olasz egyetemisták mi a f@szt akarnak…
![]() |
| Épül, szépül a Nemzet Főtere |


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése