2016. január 29., péntek

SZOBROT TARLÓSNAK!



Forrás: Index; szerkesztve

„A gyávaságot nem szeretem, de értem. A szervilizmust, vagyis a preventív gyávaságot, azt már megérteni sem vagyok hajlandó." (Ancsel Éva)




Felültetném Tarlóst. Na, nem úgy, ahogy azt kebelbarátai tették, például a főváros támogatásával, működtetésével kapcsolatban (és persze ahogy maga a Nagy Testvér is szivatóágra küldte), hanem egyszerűen felültetném élete egyik fő művére, a Fonódóra. Válasszon tetszőleges járatot, legyen az 17-es, vagy 19-es villamos. A „felültetős projekt” mottója egy klasszikus vicc lenne, tudják, amikor a tolató sofőrt a cimborája így irányítja: „Gyere, gyere, gyere! Gyere…és nézd meg mit csináltál!” Tarlós, aki már regnálása kezdetén megígérhette a Gazdinak, hogy kizárólag rükvercben fogja vezetni a bűnös várost, végig hátramenetben manőverezett, és kivételt csak az olyan projektek képeztek, amelyekhez valójában nem engedték közel - Belváros: Kossuth tér, Szabadság tér és minden, ami díszburkolat.

Tarlóst úgy buktatták meg az övéi, hogy szégyenszemre még a lemondásra sem kapott engedélyt. Természetesen tudja, miféle üzletet kötött a megbízóival. Nyilvánosan azzal henceg, hogy ő a legnagyobb szavazataránnyal megválasztott magyar politikus. Azzal áltatja a közvéleményt, hogy az ő személye kapta a voksokat, miközben mindenki tudja, hogy „Fideszmezey” nemesi előneve volt a szavazók bőre alá fecskendezett kábító injekció. Mára a Fideszes kerületi polgármesterek és önkormányzati képviselők legyintenek a háta mögött, egy jó ideje már nyilvánvaló, hogy nem ő vezeti a várost, igaz, soha nem is vezette. Érthető a főpolgármesterben felgyülemlett düh és agresszió, de az kevésbé, hogy már nem tud parancsolni az indulatainak.  A félművelt iskolaszolga tónusában beszél ellenzéki képviselőkkel, lapos, ellenálló-dörmögést küld a több súlycsoporttal feljebb edző nehézsúlyúak (Lázár, Rogán) felé: mondanivalóját már nem politikai/várospolitikai napirendek, hanem a gyomorideg tónusai diktálják.

Tarlós nincs, és mégis van, már rég kivettek a kezéből mindent, amitől egy főváros – főváros, a főpolgármester - főpolgármester: beruházást, fejlesztést, Liget-projektet, oktatást, egészségügyet, a közlekedés elhappolása pedig éppen folyamatban van.  A lakosság ügyeit kerületi bégségek intézik, a médiafelületek már csak a lejáratására szolgálnak. Igaz, a szmog-riadót még elrendelheti. A Nagy Testvér, ha éppen akarja, akkor fogadja, ha nem, elküldi valamelyik ajtónállóját - egyeztetni a jövőről.

Szóval, felültetném a címzetes főpolgármestert a Fonódóra, hogy láthassa regnálása tárgyiasult és morális következményeit. Lesz ideje végiggondolni, hogy megérte-e végigasszisztálni az elmúlt éveket, hiszen például - tucatnyi esetből egy önkényesen kiragadott - a „Fonódó” a Bécsi út – Szépvölgyi út kereszteződésében 15-20 percet is vesztegel az unortodox forgalomszervezés következtében. A megállók, burkolatok, korlátok félkész állapotban várják az ünnepélyes átadást, az elektronikus információs rendszer csak energiát fogyaszt, időnként felvillannak az „Éljen a Nagy Testvér!” felirattal egyenértékű járatperiódusok percszámai. Saját szemével láthatja az egész blöffkorszak minden hordalékát, testközelből hallgathatja a budapestiek itt nem publikus észrevételeit. Tarlós a Fonódón rádöbbenhet arra, hogy ezt a szánalmas helyzetet magának köszönheti: ha nem tudta volna, hogy kikkel fonódik és mire szövetkezik, - amit azért nehéz elképzelni egy ilyen régi motorosról – akkor is néhány éve már nyilvánvaló, hogy minden órával, amivel késlelteti a lemondását, centiket vág az önbecsüléséből. Már se centi, se olló.


A 19-es vonalán, a rakpartra érve, láthatja a ködben a Parlament sziluettjét, ott a szürkületben döntenek - nélküle - Budapestről és persze róla. Nem a jövőjéről, mert a „hátba szúrós” zsiványtársak azt is elvették tőle. Ott, a ködbe vesző Steindl-épületben szavazzák meg azt is, hogy ciklusa végén, ha jól viselkedik, akkor a „Fonódó” nyomvonalán kap egy 60 centiméteres bronzszobrot, amelyet egy 8 méteres talapzatra helyeznek.

A szoboravató beszédet egy másik fárosz, a harcostárs Lázár János mondja majd, aki egyben leleplez - egy korszakot is.

Az ellenzék az aránytalanul sok kőburkolat miatt tiltakozni fog, és büszkén kivonul a történelemből.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése