BÚCSÚ

Mindenki gondolkodásában és érzületeiben van/lehet egy határvonal, ami nem léphető át önfeladás nélkül, van/lehet egy inflexiós pont, ami nem kívánt változást jelez, és van a közhelygyűjtemény híres pohara, amelyben az utolsó csepp, azt jelzi, hogy megtelt, elég volt. Tudom, egyénenként különbözőek ezek a limesek, jól is van ez így, de én most döntöttem úgy, hogy nem nézem többé az ATV adásait. Akkor sem, ha különböző műfajú, színvonalú programokról és nagyon különböző felkészültségű (és készültségű), tudású, eltérő szakmai készségű riporterekről, műsorvezetőkről, moderátorokról van szó. Beszorultak egy – számomra – tűrhetetlen helyzetbe – és egyetlen ismert szereplő sem emelte fel a szavát nyilvánosan a gyalázat ellen. Vártam volna, hogy Bánó András, Kálmán Olga, Simon András, Bombera Krisztina, netán Rónai Egon küld a nézők felé egy jelzést: „Nem, ezt már nem vagyok hajlandó kiszolgálni!” De nem hogy ez nem történt meg, még promotálták is a vacsoraasztalra feltálalt kutyaszart.  Ahol pedig canis merga a desszert az asztalon, nos, onnan mást se fogyasztok szívesen. Természetesen Péterfi Judit Vonáról-Vonával készített förmedvénye az apropó, de annál, hogy együtt kondizunk, salátázunk egy újnáci politikussal, egy kicsit nagyobb a baj.

Szép lassan, komótosan csúszott ide az ATV, ez a legalja produkció nem teljesen előzmény nélküli. Nincsenek az ATV belvilágáról ismereteim, amit látok és hallok az a néző tapasztalata.

 Jó ideje nem egyenes a beszéd Kálmán Olga napi showműsorában. Az egyre feszültebb politikai helyzet egyre nagyobb felkészültséget igényel az „ikonoktól” is. Nos, ennek nyoma sincs: rutin van, beidegződések, értelmes mondatok helyett sokatmondónak szánt metakommunikáció, álkérdések, kidriblizett műsoridő. Hol van már a makacsul visszakérdező Kálmán Olga!? Némi „olgázással” könnyedén siklanak ki a válaszok elől az interjúalanyok (legutóbb Simon Gábor ügyvédje), láthatóan kevés az ideje a műsorvezetőnek a háttéradatok megismerésére, megértésére. A „helyettünk kérdez” attitűdöt hercigeskedő, bulvár jópofizás váltotta fel, a szabatos, lényegre törő kérdéseket egyre gyakrabban, a „Hogy van ez?”, „Akkor most mi van?” pótlékokra cserélte a műsorvezető. Rónai „Csatt”-ja csak indulatok felszínes találkozója, évek óta várom, hogy mikor lesz a „Húzós” valóban az, Bánó legutóbbi Szijjártó interjúja rémálom, Simon András a csatorna reklámjában a „bizalomra” épít, majd ezt egy laza mozdulattal odadobja a „Magánszféra” felkonferálásával. Bomberát tartottam a legtöbbre, talán tőle vártam volna leginkább a korábban említett nézőknek szóló gesztust.

Csak apró példák a fentiek, ettől még egy erős csatorna sok mindent kibírna. Még a Vakkomondort, a 700-as klubot és a saját paródiájába fordult, egészen elképesztő Vidám Vasárnapot is. A főcsapás világos: „Money, money, money…” Ez a cél egy kereskedelmi csatornától természetesen nem kérhető számon, a kérdés, hogy minek mi az ára?… Helyükbe én is sok mindent odaadnék a sikerért, csak a Zeataxomat nem. Érteni vélem, hogy nincs elegendő állami reklám, bár történetesen a népszavazás kapcsán csúcsra járatták a kormányzati propagandát, de hogy normális sales tevékenység sincs, az jól látszik az agyonismételt és igen szerény reklámkínálaton. Ennél azért a lepukkant magyar gazdaság az ATV vételkörzetében is többet kínál… Majd most lesz, „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” (reklám) – felbuzdulva a Vona-produkción. Hajdú Péter régi-új műsora, Sarka Kata szerepeltetése a szakmai mélyrepülést jelzi, de nem kizárt, hogy megéri…

Az ATV az irányváltásával (talán úgy pontosabb: bevételfüggő műsor-politikájával) átverte a kormányváltás szándékával tevékenykedő ellenzéki politikusokat is, ugyanis nincs más televíziós felület, ahol véleményt formálhatnának. (Senkit ne tévesszen meg a Hír TV kényszerű félfordulata: Alindán kívül – elsősorban a szakmai kvalitások miatt – a sűrű ígéretek ellenére sem hozott változást a csatorna színvonala.) Ennél talán még fontosabb és kiszolgáltatottabb a civil közszereplést vállalók helyzete: joggal lehetnek finnyásak arculatuk építése miatt is, hogy milyen porondon lépnek a nyilvánosság elé.

Friderikusz azt ígérte, visszajön, ennek semmi nyoma, az ATV weboldalán a műsorok között még a régi produkció szerepel…

Tudom, nem nagy veszteség 1, azaz egy néző elvesztése. Nekem nagyobb a bosszúságom, mint a csatornának, de barátaim ismerőseim közül egyre többen formálnak hasonló véleményt az egykor kedvelt televízióról. 

Bár az is lehet, hogy tévedek, tévedünk, és egyszerűen csak nem értem, nem értjük az idők szavát. Ha jó szándékkal nézem az ATV vergődését, akkor tényleg nem értem.

 Ha egy kicsit több racionalitással, valóságismerettel – akkor minden világos. Kivéve a távirányító megszokott pozícióját, mert az - vakablak.