HATÁRSZEMLE...

...avagy: „ezek ugyanazok”

Mindenki előtt ismert a kép: Rákosi pajtás határszemlén, a búzatáblában. A virsliujjak közé fogott kalászt vizsgálja, fehér ingben, nyakkendőben. Mosolygós-elégedetten nézi a termést, az "életet": hivatalból mindenhez ért, búzához, traktorhoz, akárhány éves tervekhez, konspirációhoz, a nem mi kutyánk kölykeinek megsemmisítéséhez. (Reménysége volt ő a magnak — írja D.G. — hogy majd belőle búza nő...")
A „nagy ember” látogatása a politikában folytonos: megtekinti, tájékozódik, országos (európai, világméretű) kontextusba helyezi a dolgokat, irányt mutat, elégedett, gratulál, van még tennivaló, jövőképet fest: „dolgos népünk győzni fog”, stb., stb.

Szeptember 14-én a magyar miniszterelnök határszemlét tartott a bolgár-török határon. Elmaradhatatlan társával (lásd még: árvízvédelem, gumicsizma, „gyere má’ Sándor) megcsippentették a magyar-inspirációjú drótkerítést, koronáján 4 méter magasban a szögesdrót-hurkokkal, a szakértő mozdulatával kicsit megrázták, jelentőségteljesen összenéztek, bólintottak. Jó lesz! Meg vagyunk védve. Azt némi hatalomgyakorlás után megérzi a mindentudó vezető, hogy az acéldrót átmérője, keménysége, fonata, stabilitása ellenáll a veszedelmes ellenségnek, a borzalmak elől kétségbeesetten menekülőnek: gyereknek, asszonynak, férfinak. 
 

nepszava.hu

Fontoskodnak a médiának: a kerítés mellett felsorakozó golyó-biztos fekete autókból kipattanó biztonságiak sokasága a dolog komolyságát hivatott demonstrálni. Menekült (migráns), sehol a közelben, a védett férfiak körüli felhajtás  - helikopterezés, dzsiptúra a határra, távolba nézés tengerjáró hajóról, az „Auróra” vagy a „Wir schaffen das” fedélzetéről, vasmarokkal a korlátba kapaszkodva - a kameráknak szól: érted pattognak, nem ellened.

A „rögtönzött” sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva a Kedves Vezető lazán lekommunistázta Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert. A politikus "a Die Weltben kedden közölt interjúban azt mondta, hogy elfogadhatatlan az uniós alapértékek súlyos sérelme, ezért ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból az olyan tagokat, mint Magyarország, ahol "kerítéseket építenek háborús menekültek ellen", vagy ahol megsértik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mire a Kedves Vezető: "Ez a helyzet arról szól, hogy egy luxemburgi kommunista próbálja demokráciáról kioktatni azokat, akik 40 évig szenvedtek a kommunizmustól". Nem, természetesen ez a helyzet nem erről szól. A mondat tipikus, mind valóságtartalmát, mind a magyar miniszterelnök stílusát illetően.  Valóságtartalma annyi, mint minden Orbán beszédnek, a stílus meg maga az ember (Georges-Louis Leclerc). Asselborn természetesen nem kommunista, hanem szocialista, jelentős szakszervezeti vezetői múlttal. Gondolhatnánk, ezért kár volt Oxfordban tanulnia a Kedves Vezetőnek (The Queen's College, most nem jut eszembe kinek a pénzén), hiszen alabárdosai pontosan tudatják vele a tényeket. De aki koraéretten a hazugságot szocializációs alapértéknek gondolja (mert megéri, hatalomban és forintban), attól nagyjából ezt várhatjuk. Kicsi, savanyú, lapos, de az övé.
Meg a miénk.
Aztán csók jobbról-balról a a bolgár miniszterelnöknek, Bojko Boriszovnak, aki fekete öves karate mester, és annak idején Todor Zsivkov kommunista pártfőtitkár testőre volt.

Bohóciskola a nemzeti populáció leszedált sokaságának. Kardcsörtetés-szimuláció, természetesen kard és ok nélkül. Minden be- és odadobva – jellem, tisztesség, korrekt államférfiúi magatartás - október 2-ára. Pénz nem számít. Az átverést, a blöfföt, a „Panem et circenses” című bábszínházi produkció által elfedett szabad rablást – természetesen mi fizetjük.

Forintban, euróban és szétroncsolt idegsejtekben. 

Vigyázó szemetek Pozsonyra vessétek!
 

nepszava.hu