TALAPZAT

Csak semmi káröröm, semmi fellélegzés, semmi zokogás tisztelt hölgyeim és uraim! Perkáta sodró történelmében csak egy momentum a nagyközség 6 tagú önkormányzatának egyhangú döntése: nem állítanak szobrot Vitéz nagybányainak. Az egyhangúságot azért érdemes hangsúlyozni, mert ugyanez a büszke egyhangúság jellemezte a korábbi, szoborállító szándékot is: egységben az erő, „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” Ez utóbbi idézetet pusztán a bölcsész polgármesterre való tekintettel írom ide, aki hosszú, a döntést indokló levelében a „több is veszett Mohácsnál” jövőbe tekintő attitűdjével jelezte: márpedig szobor lesz, hiszen áll a talapzat, és „a visszavonó döntés miatt torzóvá vált helyszínen szükséges egy közterületi emlékmű kialakítása.”  Szeretett közösségéhez írott levelét így zárja: „… 5 téma vagy személy kerülne fel szavazásra, akik mind a magyar (és perkátai) történelemhez kapcsolódnának és a kattintó szavazópolgárokra bíznánk a döntést, ahogy javasolva volt a mostani időszakban. Alfabetikus sorrendben: Attila, Győry Teréz, Hunyadi János, Szent István és Turul. Kérem, vegyenek részt a konzultációban, hogy elkerülhessük az elmúlt hetek nyomasztó emlékeit és egy megalapozott döntéssel tudja szépíteni az önkormányzat és a majdani alkotók Perkátát.” Kérem az olvasót, ne ragadjunk le a fiatal bölcsész nyelvi bukdácsolásain, a perkátai lónak is négy lába van, mégis…, tekintsük inkább pegazusnak és hátára pattanva szárnyaló gondolatokkal segítsük a történelmi döntést, és a meglévőek mellé keressünk, újabb lehetőségeket, amelyek méltók a talapzathoz! Ne legyen bennünk gyomortájékról induló savanykás érzés attól, hogy polgármester urunk azt is írja egy másik levélben, hogy „…bevallom, néhány nappal ezelőttig nem ismertem Orbán Viktor miniszterelnök Úr 2015-ös nyilatkozatát egy Horthy Miklós emlékmű kapcsán, azért sem, mert egyrészt miniszterelnök Úrral nyilván nem mozgok egy munkaköri pályán, az ő feladatköre és felelőssége több ezerszeres hozzám képest, másrészt nem küldik le hozzánk betanulási és visszakérdezési szándékkal Orbán Viktor nyilatkozatait. Tehát azért nyilatkoztam azt, hogy nem érzek ellentmondást Orbán Viktor 2015-ös nyilatkozata és mostani perkátai helyi szoborállítási ügy között, mert miniszterelnök Úrral nem konzultáltam ebben a kérdésben, ahogy nyilván más helyi kérdésben sem, de főleg azért nem, mert neki egészen más szintű feladatai vannak."

Ezek után szerintem a polgármester úrnak felesleges önéletrajzokat gyártani, a fenti sorok minden kaput megnyitnak a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. De fordítsuk figyelmünket a javaslatokra:

Attila: nem rossz javaslat, a National Geographic légifelvétele alapján brit tudósok minden kétséget kizáróan megállapították, hogy itt lehetett a hun király sírja, sőt itt pihent meg balkáni hadjáratát megelőzően egy ma is látható szederbokor tövében, szemét az égre emelte, mert a hunok istene egy pacsirta képében győzelmet jósolt neki. Itt most helyhiány miatt nem térünk ki Attila (magyarul és örményül Atilla) magyar irodalomban betöltött szerepére, lendüljünk át azon az apróságon, hogy – Bóna István történész szerint – nem hármas arany ezüst, vas koporsóban temették el, mert a ferculum (szemfedő) és a coperculum (koporsó) szavakat cserélte fel az utókor, és a hunok nem „használtak” fémkoporsókat, csak fakoporsókat. A napnál világosabb hogy a közeli Dunaújváros (leánykori nevén Dunapentele, keresztapja nevén Sztálinváros) ősi kohói szolgáltatták a vaskoporsó anyagát. Összegezve: isten ostora kiváló opció!

Győry Teréz: A grófnő eredetileg egy perkátai földbirtokos családból származott. (Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet.) Győry Terézia a konzervatív eszméket képviselve, az uralkodóház elkötelezett hívének, az egyház támogatójának és a szegények gyámolítójának bizonyult. Számos hitbuzgalmi és szociális akciót indított és vezetett sok-sok éven át, többször volt elnöknője a Szent Szív Zárdabeli Úrnők kongregációjának. A vérnősző Attilával szemben jó választás lehet!

Hunyadi János: Végül is... ő is Magyarország kormányzója volt, no, meg erdélyi vajda, mellette szól, hogy fia, Mátyás nevét viseli a helyi általános iskola, sőt egy délre tekintő Mátyás mellszobor is van már a községben, közvetlenül Pongrácz Gergely szobrának szomszédságában. A „törökverő” becenév azonban, a megbonthatatlan Orbán-Erdogan kapcsolatok miatt kínos lehet.

Szent István: nagy királyunknak szobrot állítani kötelesség, kérdés az időpont, mert nehezen kikerülhető István idegenekkel kapcsolatos vonzalma (intelmei Imre herceghez, stb.), per pillanat nem kurrens téma, de az idő neki dolgozik.

Turul: díszmagyarba öltöztetett (Ottlik) szent madarunkat megszoborni büszke tett, a Kedves Vezető 2012-ben Ópusztaszeren erős indokot szolgáltatott: „a turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik, (…) a turulmadár pedig a most élő, a már meghalt és majd megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe." Punktum.

Azt remélem, lesznek még alternatívák, hiszen a választás lehetősége egyben szabadságunk biztosítéka. Vessünk egy pillantás Perkáta heraldikailag tökéletes, csücskös talpú, négyelt, vörös-kék pajzs alakú címerére és máris inspirációkhoz jutunk.

 

Perkáta címere

Perkáta: a címer jobb felső, (vörös) mezejében lebegő Perkáta-virág, a község névadó növénye amelyről egy korai tiszta forrás azt írja, hogy: „Növénynem az öthímesek seregéből és egyanyások rendjéből; bokrétája töltséres; ráncbaszedett, kinyilás előtt öszvesodrott, csúcsos, kúpos hegyü; bibéje gombos, gömbölyű, minden faja felfutó száru. (Ipomoea. L.). Nevét valószinüleg bokrétájának pergére sodrott alakjától kapta, mintha eredetileg pergéte volt volna.”  Pergére sodrott bajuszunk alatt kijelenthetjük igen jó, önazonos választás, arról nem is beszélve, hogy a töltsér (tölcsér) a tudás és tanulás szimbóluma.

Arany búzakalász: a címer jobb felső (kék) mezejében lebeg. Az élet, a kenyér, a bőség és a rezsicsökkentés szimbóluma. Már a kínaiak is azért választották testvérnagyközségnek 52 évvel ezelőtt, mert a Kínai Népköztársaságból az akkori Sztálinvárosba érkező delegáció az ipari kapcsolatok mellett mezőgazdasági kapcsolatot is keresett, és a közeli Perkátára esett a választás. Az azóta is gyümölcsöző, rendszerváltásokon átívelő kapcsolat jövőjét biztatónak gondoljuk. Perkáta hivatalos partnere Peking (na jó, Huaxiang, amely Peking Fengtai nevű kerületének egyik városrésze) de ez a zárójeles, kákán is csomót kereső megjegyzés a jövő fényét nem homályosíthatja el.

Nyíllal átlőtt lebegő kétfarkú (!) arany oroszlán: (a címer Jobb alsó (kék) mezejében ágaskodó, kettős farkú aranyoroszlán, melynek nyakát balról arany nyíl szúrja át) különösen alkalmas térplasztikai megjelenítésre. Az e tájon őshonos, erőt sugárzó oroszlánt a magyarok nyilai ejtik el, de hét lelke van, ugyanannyi, mint a magyar törzsek száma, az egyensúly helyreáll.

Aranyeke és csoroszlya: (A bal alsó, vörös mezőben lebegő, oválisan elhelyezkedő arany pálmakoszorú, melynek felül nyitott részében enyhén talpas Krisztus-kereszt található, metszéspontjában 3 sarjadó arany – szintén őshonos - pálmalevéllel, középen balról lebegő aranyeke, jobbról csoroszlya látható.) - alig szorul magyarázatra. Az istenadta nép, amely „körömmel is felás termőtalajt” a legfontosabb munkaeszközét emeli a talapzatra, aranyozott változatban.

És akkor még csak a címernél tartunk.  De ha már turulszárnyon szárnyalhat a gondolat, csak felvetem: 

Lőrinc szobor: A szintén Fejér megyéből induló üstökös, Új Ember szimbólum, a tehetség, a tudás, a szorgalom, a fáradhatatlanság, az igaz barátság és hűség megtestesítőjének, Mészáros Lőrincnek kétszeres életnagyságú szobra.

 Viktor szobor: A Tienanmen téren koszorúzó, büszke és eltökélt vezető szobra: „magas homlok, messze néző szem, kemény ököl”, kissé korpulens, ha nem is délceg, de a stabilitást és biztos jövőt jelképező, háromszoros életnagyságú bronzalkotás.

A szabadság arkangyaljai : Putyint, Erdogant, Hszi-csin Pinget, Lukesankat és Orbánt ábrázoló kompozíció, amelynek érdekessége, hogy a mosolygó alakok mindkét keze valamelyik másik kolléga zsebében pihen.

Szélkakas: az aktuális szélirányt jelző élesen csikorgó rézkakas, amely bármikor levehető és a fentiekben felsorolt, Perkáta Művelődési Központjának szoborparkjában őrzött szoborkompozícióra cserélhető. Munkahelyet teremt (őrzés, kihelyezés, szerkezetjavítás, a talpazat feliratának változtatása, stb.)

Természetesen ömlenek az ötletek, a magyar szellem innovációja még sok meglepetést hozhat. 

Bevallom, ha volna bátorságunk felnőni a feladathoz, a perkátaiak nevében és érdekében (akik helyesen, az országos televíziókból értesültek a tervezett szoborállításról) ragaszkodnék a csupasz és már elkészült talapzathoz. A közeljövőben  a talapzat avatón K.  Csenge Emese 5. osztályos tanuló Petőfit szaval (hányatott sorsú kerámiaszobra van Perkátán): „Ott vagyok honn, ott az én világom”, majd az énekkar elénekli a kedves vezető nótáját, hogyaszongya:

„Perkátai csikós lent itat a Dunán.
Sárga cserép csengő cseng a csikaja nyakán.”